TIZENÖT MODELL KAPOTT DÍJAT

A díjakat a GreenTech Zöld Energia és Fenntarthatóság szakmai konferencián, május 23-án Zalaegerszegen, a ZalaZone tesztpályáján Knezsik István, az Autós Nagykoalíció és a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke és  Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos adták át a nyertes vállalatok képviselőinek.

Sok izgalmas autót, rengeteg tesztet és szoros küzdelmet hozott az Év Magyar Autója díjak hatodik évada. Az Autós Nagykoalíció (ANK), a Zöldjárműipar.hu és a Járműipar.hu által szervezett versenyre 26 márka 63 autót jelölt. A Magyar Év Autója 2025 díjakért 42 modell indult, a Humda Green által támogatott Év Zöldautója 2025 díjakért pedig 19 modell küzdött. Az Év Magyar Autója 2025 díjat a Cupra Terramar, a Közönségdíjat a Suzuki Vitara nyerte. Horváth Bence lett az Év Autós PR-szakembere.

Az Autós Nagykoalíció (ANK) hatodik alkalommal hirdette meg az Év Magyar Autója díjakért folyó versenyt. Nagy példányszámú online- és print lapok elismert autós újságíróiból álló független szakmai zsűri döntötte el, melyek lettek 2025 „legmagyarabb”, a magyar piacon a „legjobb”, illetve a „legzöldebb” autói. A díjátadóra a GreenTech konferencián kerül sor Zalaegerszegen.

Az Év Magyar Autója 2025 díjat a Magyarországon, magyar emberek által összeszerelt, gyártója által nevezett autók közül ítéli oda a zsűri alapos tesztek és szigorú szempontrendszer alapján. A rangsorolásban sok más mellett az is döntő, hogy az adott autó milyen hányada készül hazai beszállítók alkatrészeiből, illetve mekkora az itthoni fejlesztés hozzáadott értéke. A szakmai zsűri két másik kategóriában is döntést hoz minden évben. Az importőrök által benevezett autók közül azok nyerik el a Magyar Év Autója 2025 díjat, amelyek kategóriájukban (elérhető árú autók, családi autók, flotta autók, prémium autók, szabadidő-autók, kishaszonjárművek, sportautók) a leginkább megfelelnek a magyar vásárlók igényeinek.

Szintén a zsűri döntött több kategóriában (kedvező árú villanyautók, legjobb villanyautók, legjobb hibridek) az év legzöldebb autóiról is (Év Zöldautója 2025 díj), legyenek azok villanyautók, vagy hálózatból tölthető hibridek. A Közönségdíj 2025 birtokosa pedig az az autó lett, amelyre az összes jelölt autó közül az év eleji közönségszavazáson a legtöbben szavaztak. A zsűri 2025-ben is megválasztotta az Év Autós PR-szakemberét.

Magyar Év Autója 2025

Hét kategóriában hirdetett győztest a zsűri.

Kedvező árú autók (8 millió forint alatti kezdőárral): Dacia Duster 

Családi autók: Skoda Superb Combi

Flotta autók: Audi A5 Limousine

Kis- és közepes méret: Hyundai Tucson

Nagy méretű SUV-ok, szabadidő-autók: Mazda CX-80

Prémium autók: Volkswagen Touareg R

Kishaszonjárművek: Volkswagen Transporter

Sportautók:  BMW M5, Volkswagen Golf GTI

Év Meglepetése különdíj: Alfa Romeo Junior

Év Zöldautója, legjobb hibrid: Skoda Kodiaq phev

Év legjobb elektromos autója: Audi A6 e-tron

Kedvező árú elektromos autók (15 millió forint alatti katergória): KIA EV 3

Év Magyar Autója 2025: Cupra Terramar

Közönségdíj 2025: Suzuki Vitara 

Év Autós PR-szakembere 2025 díj: Horváth Bence (Alpine, Dacia, Renault)

A versenyről

Autós újságírókból álló, független szakmai zsűri (tagjai: Biró Csongor, Csordás Gábor, Gulyás Péter, László Ferenc, Miklós-Illés Kálmán) dönti el, hogy több kategóriában melyik lesz a magyar autópiacon a „legmagyarabb”, a „legjobb” és a „legzöldebb” autó. Idén a közönségdíjjal együtt tizennégy díjat kaptak a hazai forgalmazók és gyártók. Az egyedi porcelán alkotások Frick-Törzsök Rebeka pécsi formatervező munkáját dicsérik. A zsűri a következő szezonra bővül, a népszerű videós tartalomkészítő és autóipari szakértő, Bertalan Gábor Autósámán 2025 márciusában csatlakozott a zsűrihez.

További részletek a díjakról, a zsűriről, a nevezés menetéről, a verseny feltételeiről a www.evmagyarautoja.hu weboldalon találhatók.

Bíró Csongor

KOMPLEX MEGOLDÁSOK A FENNTARTHATÓSÁGÉRT ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGÉRT

Az ipari energiatárolás napjainkban kulcsszerepet játszik a fenntartható, gazdaságos és biztonságos energiaellátás tekintetében. A megújuló energiaforrások, különösen a napenergia térnyerése új kihívásokat hozott a villamosenergia-hálózatok stabilitása és rugalmassága terén. Az Alteneva Kft. ezen kihívásokra kínál innovatív megoldásokat ipari és hálózati méretű energiatároló rendszerekkel és saját fejlesztésű vezérlő egységekkel.

Az energiatárolás jelentősége

A megújuló energiaforrások, mint a napenergia és a szélenergia, termelése időjárásfüggő és az esetek döntő többégében nem esik egybe a fogyasztási csúcsokkal. Ezért az energiatárolás elengedhetetlen eleme a megújuló termelés és a fogyasztás közötti időbeli eltérések kiegyenlítésének. Az energiatároló rendszerek lehetővé teszik a többlet megújuló vagy a kedvező áron (völgyidőszak) hálózatról vételezett energia eltárolását és annak későbbi felhasználását, amikor a kereslet meghaladja a termelést vagy a hálózati vételezés költséges (csúcsidőszak). ​

Az Alteneva Kft. megoldásai

Az Alteneva Kft. a Bloomberg TIER1 beszállítói minősítéssel rendelkező, vezető energiatároló gyártó Shanghai ZOE Energy Storage Technology kizárólagos hazai forgalmazójaként és európai szintű exkluzív partnereként, széleskörűen skálázható, integrált Battery Energy Storage System (BESS) megoldásokat kínál a 215 kWh kapacitástól kezdve, egészen a hálózat szintű, több Megawattórás rendszerekig. Ezek a rendszerek képesek a hálózati csúcsterhelések kiegyenlítésére, valamint a megújuló energiatermelés ingadozásainak kompenzálására. Az integrált és konténeres kivitelű rendszerek kültéren, a releváns biztonsági előírásokat figyelembe véve telepíthetők, több szintű hő, füst és tűzbiztonsági rendszerekkel rendelkeznek. A moduláris kialakítás lehetővé teszi a kapacitás rugalmas bővítését az igények változásával párhuzamosan.​

Intelligens és átfogó energiamenedzsment alapú vezérlés

Az Alteneva saját fejlesztésű SELiEN Energia Menedzsment (EMS) vezérlőegysége biztosítja az energiatárolók hatékony működését. A rendszer képes akár 10 különálló energiatároló egység egyidejű vezérlésére, támogatja az energiaelosztást, fogyasztók delegált irányítását. Megjeleníti a valós idejű energiaáramlást és energiaprofil alapú elemzéseket készít. Emellett lehetővé teszi külső szabályozó központokból érkező szabályozói jelek (pl. aFRR) fogadását is, ami kritikus fontosságú a hálózati szintű rugalmasság és szabályozás szempontjából.

​

Valós idejű vizualizáció és távmenedzsment

A SELiEN EMS vezérlő rendszer támogatja a hálózati, termelési és fogyasztási adatok historikus logolását és valós idejű vizualizációját. Így a felhasználók teljes körű átláthatóságot kapnak a rendszer működéséről – legyen szó a megtermelt, eltárolt vagy vételezett energia mennyiségeiről. A távvezérelhető felületen keresztül a rendszerek flottaszinten is menedzselhetők, a kialakított jogosultságkezelő rendszer, lehetővé teszi az integrátorok, üzemeltetők és aggregátorok egyéni szerepkörök mentén történő hozzáférését és kontrollját​

Integráció és alkalmazási területek

Az Alteneva rendszerei rugalmasan és költséghatékonyan integrálhatók már meglévő vagy kialakítás előtt álló megújuló rendszerekhez (PV önfogyasztás növelés), elektromos jármű töltőállomásokhoz, valamint ipari fogyasztói hálózatokhoz (energia elosztás, hálózati rásegítés, load-shifting). Az energiatároló és az EMS vezérlő együttműködésének köszönhetően a rendszer képes a villamosenergia-ellátás kiegyensúlyozására, a csúcsterhelések levágására, valamint a fogyasztás eltolására a kedvezőbb díjszabású időszakokra. A megoldás támogatja a spot és fixáras energiavásárlás optimalizálását, ezáltal a hálózati vételezés költségének csökkentését, melyet részletes költségelemzésekkel is segít.​

Magyarországon az energiatárolás jövője

A hazai energiaszektorban a megújuló energiaforrások térnyerésével párhuzamosan növekszik az igény a tárolási kapacitások bővítésére. A kormányzat több támogatási programot is indított az energiatárolók telepítésének ösztönzésére, amelyek célja az ellátásbiztonság erősítése és a megújuló energiaforrások hatékonyabb integrálása a hálózatba. Emellett az Alteneva Kft. lízing konstrukcióval, kedvező fizetési ütemezéssel is tudja támogatni a beruházásokat.

Alteneva – magyar innováció, ipari léptékben

A 2018 óta működő Alteneva Kft. magyarországi fejlesztéssel, gyártással, műszaki és gazdasági támogatással hoz létre ipari energiatároló megoldásokat. Szolgáltatásaik lefedik a beruházási döntés támogatástól, a kivitelezésig és üzemeltetésig terjedő teljes spektrumot. A BESS rendszerek és a SELiEN EMS vezérlés együttesen olyan komplex megoldást nyújtanak, amely egyszerre szolgálja a fenntarthatóságot, az ipari szereplők és a hazai energiaszektor üzembiztonságát és versenyképességét.

További részletek: www.energiatarolorendszer.hu

AZ ELMÚLT ÖT ÉV TÜKRÉBEN

A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum, mint költségvetési szerv a megalakulásától, 2015. július 1-től koordinálja, gazdaságilag működteti és szakmailag irányítja, támogatja fenntartói jogkörrel a részeként működő állami fenntartású szakképző intézmények szakképzési alapfeladat ellátását.  A kezdeti időszak sok nehézséget és áthidaló megoldásokat hozott, hisz a központosítás keretén belül ez a fenntartói forma teljesen új struktúrába helyezte a szakképzéssel foglalkozó középfokú intézményeket. Zala vármegye legnagyobb szakképzési centruma akkor tíz szakképző intézményt foglalt magába, különböző ágazatok, szakmacsoportok képzéseivel.

Fontos szempont volt ebben az újfajta feladatellátásban, hogy egységesebben, ugyanakkor mégis más költségvetési rendszerben működjenek a szakképző intézmények, mint a gimnáziumok, hisz a szakképzéshez tartozóan a feladatok ellátásához számos sajátos és egyedi faktor is tartozik.

Az „első évek” 2015-2019-ig az új intézményműködtetési rendszer kialakításának, a szervezet felépítésének jegyében teltek. Ezek az évek jelentős feladatot jelentettek mind szakmailag, mind pedig szervezésileg az iskoláknak és a szakképzési centrumnak, viszont érzékelhető volt az oktatásszervezés területein a gördülékenység, a nagyobb odafigyelés a fenntartó részéről, a szorosabb együttműködés a szakképző intézmények és a helyi irányítás között. Azt is meg kell azonban említeni, hogy felvetődtek nehézségek is, számtalan probléma megoldásán is kellett dolgozni és már ekkor tapasztalható volt, hogy egy átfogó, a 21. század kihívásaihoz igazodó innovációra is megérett a szakképzés.

2019-ben Magyarország kormánya elfogadta a Szakképzés 4.0 stratégiát, amely több tekintetben újra gondolta a szakemberképzést. A stratégiában lefektetett szakmapolitikai elveket követve és 2020-tól a szakképzés megújítását biztosító jogszabályi háttér alapján kezdődött el a szakképzési centrumok és a hozzá tartozó intézmények számára a nagy munka, hisz már ennek tükrében indult el az új 9. évfolyam a 2020/2021. tanévben.

A szakképzési centrum vezetési struktúrájában szintén változás történt, amely a kettős vezetést jelenti, a szakképzési alapfeladatok ellátását a főigazgató felügyeli és irányítja fenntartói szinten, míg a törvényes és szakszerű működtetésért, gazdálkodásért a kancellár felel.

Az új szakképzési struktúra alapján az oktatás, a beiskolázás, a tanév előkészítése, elindítása, a változások zökkenőmentes lebonyolítása és sajnos a világjárvány is ugyan sok erőfeszítést, sok időt, számtalan egyeztetést, az új rendszerrel való ismerkedést, tanulást, igazodást igényelt az oktatás szereplőitől, így az oktatóktól, diákoktól, intézményvezetőktől, a koordinálásban dolgozó munkatársaktól, mégis büszkén összegezhetjük ezen időszak eredményeit, sikereit. Szakképzési centrumunk és a részeként működő szakképző intézmények együttesen megalapozták a Szakképzés 4.0 stratégia elvárásait és célkitűzését.

A sikeres megvalósításról, az eredményességről

Mindenképp eredményként beszélhetünk a 2020/2021. tanévtől indult, új struktúra szerinti technikumi és szakképző iskolai évfolyamokra történt beiskolázásainkról. A szakképzés megújulása, az új fogalmak, a szakmák új elnevezései nem jelentették az iskolaválasztók elbizonytalanodását, sőt a beiskolázási számokat is tekintve elégedettek lehetünk, hisz a demográfiai stagnálás ellenére országos viszonylatban is tanévről tanévre megfelelőek az iskolák mutatói.

A szakképzési centrumunk részeként működő szakképző intézmények a szakmai oktatásukban sikeresen álltak át az új ágazati oktatásra, amely a gyakorlati oktatást erősíti, teret enged a szakma valós munkahelyen való gyakorlásának, a munkahelyi körülmények közötti tevékenység betekintésére. A duális képzési modell immár a magyar szakképzésben is fókuszba került, a bevezetéséhez és kiszélesítéséhez szükség volt az együttműködő cégekre, vállalatokra, kisvállalkozásokra. Elmondhatjuk, hogy vármegyénkben, városunkban és a környékén működő gazdasági szereplők bizakodva fogadták a dualitás elvén a szakirányú oktatást, hisz a térség munkaerő igénye a minőségi szakemberek tekintetében az utóbbi évtizedben nagy mértékben megnövekedett, és az elkövetkező időszakban  a városfejlesztési koncepció révén ez tovább bővül, főleg a műszaki és informatikai területeken.

A megújult szakképzés egyik előnye a rugalmas szemlélet, azaz a szakmai oktatás piaci igényekhez történő igazodása a képzési profil tervezésében. A már említett gazdasági területeken jelentkező igények megfontolását követően szükségesnek láttuk egy olyan intézmény kialakítását, amelyik egy helyen tudja képezni a jövő műszaki, informatikai szakembereit. Így került sor intézményi átszervezésre, képzési kínálat átcsoportosítására, amely során a Zalaegerszegi SZC Munkácsy Mihály Technikum integrálódott a Zalaegerszegi SZC Ganz Ábrahám Technikumba. Ennek kivitelezése nem kis feladatot, ezzel együtt akadályok sorának megoldását jelentette számunkra, de mára elfogadottá vált a szakképző intézmény egysége. Itt zajlanak azok az infrastrukturális fejlesztések, amelyek biztosíthatják a 21. századi iskola szakmai oktatását, mint például modern tanműhelyek, laborok, kiszolgáló épületek.

Az iskolában oktatott ágazatok sora is bővült, a Honvédelmi Minisztérium együttműködésében a 2021/2022. tanévtől indult el Zalaegerszegen a Honvéd kadét program, amelynek beiskolázása már az első évben sikeres volt. A kadétok egyre több városi rendezvényen, honvédelmi versenyeken vesznek részt.

Az átszervezés a képzési kínálat átalakítását is magával hozta, így került sor a Zalaegerszegi SZC Báthory István Technikum képzési portfóliójának bővítésére, megújulására. A 2021/2022. tanévtől a Szépészet ágazaton, illetve az újonnan indított Kreatív ágazaton kezdhették meg a 9. évfolyamosok a tanulmányaikat az új képzésekhez kialakított és felújított épületrészben. A döntés jónak bizonyult, mára ezen ágazatok beiskolázása is elégedettséggel tölthet el bennünket.

Újdonságként vezette be a Zalaegerszegi SZC Csány László Technikum az informatika és távközlés ágazaton belül a távközléshez kapcsolódó szakma képzését. Az idei évben induló infrastrukturális fejlesztés során az iskola a jövőben már modern tanműhelyében oktathatja az informatika és távközlés ágazat szakmáit.

A szakképzés új stratégiája nagy hangsúlyt fektet a középfokú szakmai képzés és a felsőoktatás együttműködésének a fejlesztésére is. Ennek fényében indulhatott el országosan az okleveles technikusképzés, amelybe mára a szakképzési centrumunk négy szakképző intézménye kapcsolódott be és működik együtt három egyetemmel a közösen kialakított képzési program alapján.  Nagy lehetőség ez a technikumban végzett és szakirányú felsőfokú tanulmányokat választó fiatalok számára, hisz a technikumi tanulmányaik alapján az adott egyetem kreditpontot tud beszámítani.

Eredményként könyvelünk el több megvalósulást is az elmúlt öt évben, így például:

• szakképző intézményeink energetikai felújítását, eszközparkjaiknak modernizálását pályázati, állami, illetve önkormányzati támogatással
• a több lépcsős oktatói bérfejlesztéssel biztosítani tudjuk az alapfeladatellátáshoz szükséges humánerőforrást
• a duális képzés erősítésével a cégekkel, vállalatokkal, szervezetekkel egyre szélesebb körben tudtunk együttműködést kialakítani
• határmenti, erdélyi szakképző középiskolákkal történő kapcsolatfelvétellel erősítettük az iskolák közötti együttműködést
• társadalmi szerepvállalásként két szakképző intézményünk sikeresen működteti a Dobbantó programot és a Műhelyiskolát, amelyeknek segítségével korábban a tanulás útjáról letért fiatalok szakmai ismeretek megszerzésével lehetőséghez juthatnak a munkaerő-piacon
• a képzés rugalmasságának jegyében minden évben jelentős számban jutnak felnőttek új vagy újabb szakmához
• a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum szervezeti egységeként létre hoztuk a Zalaegerszegi Független Vizsgaközpontot

Itt kiemelten említjük meg a sikerek összegzését követően a szakképző intézmények versenyeredményeit, amelyre méltán lehetünk büszkék, hisz az öt év mindegyikében képviselte versenyző Magyarországot, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrumot, a szakképző intézményét a szakmák nemzetközi versenyén (EuroSkills, WorldSkills), de a Szakma Sztár nemzeti döntőjén minden évben ott voltak, és ott vannak a ZSZC-s diákok.

Tisztelt Olvasó, az elmúlt öt év eredményességét igyekeztünk a szakképzési centrumunk szemszögéből a teljesség igénye nélkül az Önök számára megvilágítani. Kihívások, feladatok, változások, megoldandó helyzetek továbbra is lesznek, ugyanakkor az elért eredményeket, sikereket figyelembe véve elmondható, hogy a szakképzési centrumunk és a részeként működő szakképző intézmények együttesen megalapozták a Szakképzés 4.0 stratégia elvárásait és célkitűzését. Így ezen a vonalon haladva kívánjuk folytatni a munkát, tovább erősíteni a megújult szakképzést, és mindezzel biztosítani a magyar gazdaság számára a minőségi és szakképzett munkaerőt.

Szabó Károly kancellár
Vizlendvai László főigazgató

A SZÁLLÍTÁSI ÉS RAKTÁROZÁSI RENDSZER ÁTALAKULÁSA

Az éghajlatváltozás elleni fellépés mára a gazdaságpolitika egyik sarokkövévé vált. Különösen igaz ez az Európai Unióban, ahol a 2050-es klímasemlegességi cél már nemcsak távlati vízió, hanem konkrét intézkedések mentén haladó stratégia. A közlekedés – mint az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó ágazat – különös figyelmet kap ebben az átmenetben. A szállítási és raktározási szektor vállalkozásai előtt tehát egyértelművé vált, a fenntarthatóság ma már nem opció, hanem piaci és szabályozási elvárás.

Mindeközben azonban a gazdasági környezet sem egyszerű. Az európai szintű jogharmonizáció, az emelkedő környezetvédelmi terhek és a nemzetközi infláció együttesen nyomják felfelé a működési költségeket. Az útdíjak, üzemanyagárak, bérköltségek növekedése és a szűkülő beruházási hajlandóság egyaránt korlátozza a szektor mozgásterét, 2024-ben a beruházások volumene 25,4 %-kal esett vissza a logisztikai területeken.

Pozitív jelek a zöld átmenet irányába

A kihívások mellett azonban előremutató trendek is erősödnek. A fenntartható raktározási megoldások – mint az energiahatékony épületek, okos szenzoros rendszerek és digitális készletmenedzsment – nemcsak a környezeti lábnyomot csökkentik, hanem a működési költségek racionalizálásához is hozzájárulnak. A vállalatok egyre gyakrabban építik be stratégiájukba a zöld logisztikát, elektromos flották, biodízel használat, közúti vasúti kombinált szállítás – ezek már nem csupán pilot projektek, hanem valós üzleti gyakorlat részei.

Vállalkozások, számok, dinamika

2024-ben a szektorban működő társas vállalkozások száma 17 ezer alatt maradt, ami több mint 300-zal kevesebb az előző évhez képest, ez 7 %-os visszaesést jelent. A megszűnések arányát csak részben kompenzálták az újonnan belépők, a 800 fölötti új cégalapítás 8,8 %-os növekedést mutat, ám még mindig elmarad a járvány előtti, ezer feletti szintektől. A vállalkozások közel 7 ezer fióktelep és több mint 3 700 telephely révén jelen vannak a gazdaság szinte minden pontján, de a fizikai jelenlét önmagában már nem elég a növekedéshez.

A szektor gazdasági teljesítménye sem egyértelmű ívű, 2024-ben a GDP-termelés 2,3 %-kal nőtt, de ez a teljes GDP-növekedéshez alig járult hozzá. A 2023-as -0,1 százalékpontos visszahúzó hatás után 2024-ben csak +0,1 százalékpontos pozitívumot mutatott, ami lényegében stagnálásként értékelhető.

Munkaerő, költségek, forrásigény

A munkaerő a szektor egyik legérzékenyebb pontja. A foglalkoztatottak száma 2024-ben megközelítette a 230 ezret, de ez nem hozott érdemi változást az előző évhez képest. A munkaerőhiány továbbra is akut probléma, amit több cég már külföldi vendégmunkásokkal próbál enyhíteni. A személyi jellegű ráfordítások ezzel együtt emelkedtek, 2022-ben közel 16, 2023-ban pedig 14 százalékkal. Ez azt mutatja, hogy a vállalatok komoly erőfeszítést tesznek a munkaerő megtartásáért, miközben a hatékonyságnövelés (automatizáció, digitalizáció) sem tolódhat a háttérbe.

Az anyagi ráfordítások terén 2022 volt a mélypont, az árbevételen belül az anyagköltség aránya meghaladta a 80 %-ot. 2023-ra ez ugyan csökkent, de továbbra is magas szinten mozog, ami jól jelzi a szektor energiaár-érzékenységét. Az a tény, hogy a vállalkozások az árak egy részét be tudták építeni a szolgáltatási díjakba, rövid távon stabilizálta a profitabilitást.

A szektor átlagosan magas eladósodottsággal működik, 2023-ban az eszközök 70 %-át idegen források finanszírozták. A raktározás és a kiegészítő szolgáltatások területén ez az arány 85 % felett van, míg a szárazföldi és csővezetékes szállítás esetében 40 % körül mozog. Ez utóbbi némi mozgásteret jelenthet a fenntarthatóság irányába való elmozdulásnál, különösen, ha jogszabályi ösztönzők vagy támogatási programok is társulnak hozzá.

A jövő kérdése: alkalmazkodás vagy lemaradás?

A szállítás és raktározás szektor nemcsak fizikai kapacitásokban méri magát, hanem abban is, hogyan képes reagálni a gyorsan változó elvárásokra. A gazdasági nyomás, a fenntarthatósági kötelezettségek és a technológiai fejlődés hármasa olyan kihívást jelent, amely a versenyképesség megőrzését már nem hagyományos eszközökkel teszi lehetővé.

Azok a szereplők, akik most képesek beruházni zöld technológiába, optimalizálni folyamataikat és újragondolni működésüket, ők lehetnek a jövő nyertesei. Mindenki más számára a kérdés az, lehet-e a mostani stagnálásból új lendületet nyerni, vagy csak sodródni a gazdasági környezettel?

Az biztos, hogy a logisztikai ágazat a jövő gazdaságának ritmusát is meghatározza, de hogy ez milyen ütemben szólal meg, azt most írják a vállalatok maguk.

Az OPTEN Informatikai Kft. elemzése

A PÉNZÜGYI SZEKTOR SZEREPE A FENNTARTHATÓ JÖVŐBEN

A világgazdaság az ipari forradalom óta folyamatos és egyre gyorsuló átalakuláson megy keresztül. Napjainkban egy új korszak – a fenntarthatósági forradalom – bontakozik ki, amelynek központi célja, hogy kevesebb mint 30 éven belül elhagyjuk a fosszilis energiahordozókat, és áttérjünk a tiszta, szén-dioxid-mentes energiákra. Ehhez technológiai, jogi és pénzügyi rendszerek összehangolt megújítására van szükség.

A pénzügyi szektorra kulcsszerep hárul ebben a folyamatban. A kihívás kettős, egyrészt saját működésének karbonsemlegessé tétele, másrészt a tiszta technológiák, zöld beruházások és fenntarthatósági célok aktív finanszírozása. A pénzügyi intézmények így nem csupán követői, hanem formálói is a fenntartható gazdasági átmenetnek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) már 2022-ben elindította zöld irányelveit, melyeket azóta is folyamatosan fejleszt. 2024-ben meghosszabbította a Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programját, amely révén 2023 végére a bankok közel 880 milliárd forintnyi zöld hitelt helyeztek ki. Az MNB ezzel megerősítette pozícióját a fenntartható pénzügyi gyakorlatot ösztönző központi bankok nemzetközi élmezőnyében. Emellett 2024 szeptemberében megjelentette ESG ajánlását, amelyben a legalább 500 millió HUF összegű vállalati hitelkihelyezések esetén kötelezővé tette az ESG típusú adatszolgáltatást az ügyfelei számára, ezzel is hozzájárulva a pénzáramlás átláthatóságának és a fenntartható finanszírozás előmozdításának biztosításához.

A magyar bankszektor egyre tudatosabban kezeli a környezeti kockázatokat, aktívan dolgozik portfóliója zöldítésén, és az ESG-szempontokat is fokozatosan integrálja üzleti döntéseibe. A Mastercard Fenntarthatósági Percepciós Indexe szerint a szektor stabil fejlődést mutat a környezettudatos működésben, még ha a társadalmi megítélés ezen a téren tovább is fejleszthető.

Szektor, amely átalakítja önmagát – belülről kifelé

2024-ben a pénzügyi és biztosítási szektorba tartozó társas vállalkozások száma meghaladta a 12 200-at, 120 társasággal bővülve. Ezek a cégek közel 5 000 fióktelepet működtettek országszerte, így gyakorlatilag behálózzák Magyarországot, a pénzügyi infrastruktúra fizikai jelenléte továbbra is országos lefedettséget biztosít.

Az elmúlt öt évben – még a pandémia idején is – a vállalkozások száma folyamatosan nőtt, 2024-re 13 %-kal haladva meg a 2020-as szintet. A növekedés motorját azonban nem a klasszikus banki vagy biztosítási tevékenységek adták, hanem a vagyonkezelési (holding) cégek számának jelentős bővülése. 2020-hoz képest ezen a területen 50 %-os növekedés történt, 1 500 további cégek megjelenésével.

Ennek hátterében kedvező adószabályozási környezet is áll, a bizalmi vagyonkezelés például adósemleges megoldásként működik bizonyos esetekben, és lehetőséget ad a vagyon hatékonyabb védelmére és kezelésére, ez pedig kifejezetten vonzó a tőketulajdonosok számára.

Karbonsemleges célok és valódi lépések

A pénzügyi szektor jelentős szereplői ma már mérhető lépéseket tesznek a karbonsemlegesség felé. A Green Policy Center 2023-as összesítése szerint a magyar bankok nemcsak az épületeik energiahatékonyságán javítanak, vagy csökkentik utazási kibocsátásaikat, hanem célzottan dolgoznak azon is, hogy hitelportfóliójuk kibocsátását csökkentsék. Mindez nem véletlen, a finanszírozott projektek szén-dioxid-kibocsátása akár ezerszerese is lehet az intézmények saját működési lábnyomának.

Ezáltal a szektor nem csupán saját működését zöldíti, hanem stratégiai szerepet vállal az egész gazdaság fenntartható átalakításának finanszírozásában.

Stabil bevételek – erősödő zöld háttér

A zöld átállás nem olcsó. De a pénzügyi szektor megerősödött pénzügyi helyzete lehetővé teszi, hogy finanszírozóként is helytálljon.

A biztosítási szektorban a díjbevételek 2024-ben több mint 10 %-kal nőttek, míg a hitelintézetek nettó eredménye 7,4 %-kal emelkedett. Ez stabil alapot biztosít a fenntarthatósági célokat szolgáló fejlesztések és új pénzügyi termékek elindításához. A szektor tehát nemcsak saját működésében élenjáró, de gazdasági értelemben is felkészült a zöld átállás támogatására.

A digitalizáció új munkaerőpiaci képet rajzol

A munkaerőstruktúra is átalakulóban van a szektorban. A COVID–19-járvány után gyorsan elterjedt a home office, miközben a digitalizáció, az automatizáció és a mesterséges intelligencia előretörése a bankfiókok számának csökkenéséhez és új kompetenciák iránti kereslethez vezetett.

A KSH adatai szerint a pénzügyi szektorban foglalkoztatottak száma 2023-ban 71,3 ezer fő volt, de 2024-re 70 ezer alá csökkent. A csökkenés nemcsak a technológiai hatékonyságról szól, hanem arról is, hogy a munkaerő-összetétel átalakul, egyre nagyobb szükség van digitális, adat- és fenntarthatósági ismeretekkel bíró szakemberekre. Ez a váltás nemcsak technológiai, hanem stratégiai szinten is kihívás, hiszen a vállalatoknak egyszerre kell alkalmazkodniuk a digitális környezethez, és gondoskodniuk munkatársaik átképzéséről, társadalmi felelősségük részeként.

A legjobban fizető szektor – de nem minden a bér

A pénzügyi és biztosítási tevékenységben dolgozók nemcsak felelősségteljes szerepet töltenek be a gazdaság működtetésében, hanem jövedelmi szinten is az élmezőnyhöz tartoznak. A KSH 2024-es adatai alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére elérte az 1 068 150 forintot, megtartva előnyét még az információs-technológiai szektorral szemben is.

Bár ez a kereseti szint figyelemre méltó, a növekedési ütem mérsékeltebb volt, 10,6 %-os éves bővülés, szemben a 13,2 %-os országos átlaggal. Ez jól mutatja, hogy a szektor jövedelmi szintje már olyan magas, hogy a bérdinamika inkább stabilitást tükröz, mint ugrásszerű emelkedést.

A magas jövedelmek azonban nem öncélúak, kulcsszerepet játszanak abban, hogy a pénzügyi intézmények megtartsák a digitalizációban, ESG-stratégiákban és szabályozási kérdésekben jártas szakembereket, akik a fenntartható gazdasági jövő megvalósításán dolgoznak.

Zárszó helyett: felelősség és jövőkép

A magyar pénzügyi szektor – kormányzati ösztönzésre, MNB-ajánlások mentén és belső elköteleződésből egyaránt – valódi szerepet vállal a fenntartható gazdasági átállásban. A célok eléréséhez vezető út egyik legfontosabb eleme a digitalizáció és a szakmai tudatosság, amelyben a pénzintézetek és biztosítók ma már élen járnak.

Az OPTEN Informatikai Kft. elemzése

AZ ENERGIASZEKTOR ÚJ RITMUSA

A fenntarthatósági prioritások előtérbe kerülése és a 2022-es energiaválság együtt olyan pályára állították az energiaszektort, amely már nemcsak alkalmazkodik, hanem átalakul. Magyarország határozottan az energiaszuverenitás és a klímasemlegesség felé tart, jövőjét pedig a nukleáris és megújuló energiák kettős pillérére építi, különösen a napenergia szerepe nőtt meg látványosan.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) előzetes adatai szerint 2024-ben a hazai villamosenergia-felhasználás 3,3 %-kal nőtt, míg a Paksi Atomerőmű 16 016,6 GWh termelésével az összes hazai termelés 47,1 %-át adta, ezzel továbbra is a magyar energiamix alapköve maradt.

Közben a napenergia szegmens valódi sikertörténetté vált, 2024 közepére a napelemes rendszerek beépített kapacitása elérte a 6712 megawattot (MW), meghaladva a 2030-ra kitűzött 6 GW-os célértéket, és már most közelíti az új, ambiciózus 12 GW-os célt.

A szélerőművek fejlesztése is újraindult, 2024-től a telepítési szabályok enyhülésével – a védőtávolság 12 km-ről 700 méterre csökkent – lehetővé válhat, hogy a jelenlegi 330 MW-os szélkapacitás 2030-ra 1000 MW-ra nőjön. Ez a bővülés nemcsak technológiai, hanem ellátásbiztonsági és gazdasági diverzifikációs jelentőséggel is bír.

Magyarország energiapolitikája így ma már tudatosan épít a zöldenergia és atomenergia kombinációjára, hogy egy olyan önálló, rugalmas és fenntartható energiarendszert hozzon létre, amely a jövő gazdaságának is stabil alapot nyújt.

Ágazati mozgások: stabil szerkezet, átrendeződő térkép

A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás szektor a magyar gazdaság egyik stratégiai magterülete. Nemcsak a működőképesség és a versenyképesség motorja, de érzékeny barométere is a világpiaci és geopolitikai mozgásoknak.

Az OPTEN adatai szerint több mint 2600 vállalkozás működik ma, a számuk hat éve stabilan növekszik, még a járvány sem törte meg ezt a trendet. 300-zal több vállalkozás aktív, mint a COVID előtti időszakban, ami 13 %-os bővülés.

Ám a számok mögött szerkezeti átalakulás is zajlik. 2021–2023 között a megszűnések közel fele valamilyen átalakulás eredménye volt: beolvadás, kiválás, cégformaváltás. Ezek nem klasszikus piacelhagyások, sokkal inkább az alkalmazkodóképesség jelei. 2024-ben viszont változott a dinamika, a felszámolások és végelszámolások száma emelkedett, míg az új alapítások száma 100 alá csökkent, és közel 80 új cégbírósági eljárás indult, ami ötéves csúcs.

Munkaerő és termelés: lassuló lendület, új fókuszok

A szektor 2023-ig folyamatosan bővítette munkaerőbázisát, közel 5 ezer fős gyarapodással 2020-hoz képest. 2024-ben viszont 1,5 %-os csökkenés következett be, jelenleg kevesebb mint 30 ezer fő dolgozik az ágazatban. Ennek hátterében részben az automatizáció és hatékonysági fejlesztések, részben a gazdasági bizonytalanságok állnak.

A személyi jellegű ráfordítások azonban emelkedtek, 2023-ban egy főre vetítve elérték a 12 millió forintot, ami 13 %-os növekedés, és 2024-re további 10 % körüli emelkedés várható a KSH szerint. A szektorban így egyre inkább képzett, magas hozzáadott értékű munkaerőre van szükség, amely a technológiai átállást is támogatni tudja.

Árbevétel és világpiaci hatások

A szektor szoros kapcsolatban áll a globális árfolyammozgásokkal és nyersanyagpiacokkal. A 2022-es energiaválság során az árbevétel közel két és félszeresére nőtt, miközben a termelés alig változott, ami jól mutatja, mennyire árérzékeny a szektor.

2023-ban az árak normalizálódása 30 %-os visszaesést hozott az árbevételben, különösen a kisebb, tartalék nélküli vállalkozások számára jelentett ez súlyos kihívást. Ezzel párhuzamosan a fogyasztók is alkalmazkodtak, tudatosabb energiahasználat, napenergia iránti érdeklődés, decentralizált megoldások terjedése.

Új korszak hajnalán

A villamosenergia-ipar ma már messze nem „unalmas” háttériparág, az egyik legintenzívebben változó és legnagyobb stratégiai súlyú szektor lett. Az orosz-ukrán konfliktus, az inflációs hullám, a zöldátállási célok és a technológiai ugrások egyaránt éreztetik hatásukat.

A következő évek kulcskérdése az lesz, hogy a szektor hogyan tud egyszerre zöld, gazdaságilag stabil és technológiailag élvonalbeli maradni. Mert az energiaellátás nem csupán infrastruktúra: ez a gazdaság működésének ritmusa.

Az OPTEN Informatikai Kft. elemzése

GAZDASÁGI STABILITÁS ÉS ZÖLD ÁTÁLLÁS METSZETÉBEN

A mezőgazdaság, állattenyésztés ma már nem csupán hagyományos ágazatok, egy új korszak kulcsszereplőivé váltak. Az élelmezésbiztonság, a klímavédelem és az erőforrások fenntartható használata nemcsak környezetpolitikai célok, hanem gazdasági realitások és kihívások is egyben. Bár az ágazat GDP-hozzájárulása 2023-ra 3,2 %-ra mérséklődött a 2021-es 4,1 %-ról, a visszaesés hátterében nem strukturális gyengeségek, hanem időjárási szélsőségek, globális gazdasági sokkok és inflációs nyomás állnak. Az inputárak megugrása és a beruházások visszafogása tovább erősítette a külső hatásokra való érzékenységet, a rugalmas alkalmazkodás és a technológiai nyitottság így a túlélés feltétele lett.

Fenntarthatóság: a jövő gazdasági alapja

A fenntarthatóság ma már nem választható opció, hanem a szektor versenyképességének új alapja. Az EU Zöld Megállapodása és a Közös Agrárpolitika új támogatási ciklusa egy olyan rendszert hozott, ahol a környezeti feltételek teljesítése gazdasági előnnyé válik.

A precíziós gazdálkodás, a regeneratív és ökológiai modellek, a talajkímélő technológiák vagy a vízhasználat racionalizálása már nem csupán alternatívák, hanem a támogatási jogosultság és a piaci túlélés zálogai. Bár a minősített ökogazdaságok aránya még nem ugrott meg, a szemléletváltás érzékelhető, egyre többen tekintenek a fenntarthatóságra mint hosszú távú lehetőségre, nem mint rövid távú költségre.

A szektor tehát kétpólusú pályán mozog, gazdasági súlya némileg csökken, miközben stratégiai szerepe erősödik. A kérdés már nem az, hogy merre, hanem az, hogy ki, mikor és milyen gyorsan tud alkalmazkodni, és ki kerül a zöld gazdaság élvonalába.

Cégmozgások a mezőgazdaságban és állattenyésztésben – stabil bázis, visszafogott dinamika

Az OPTEN adatai szerint 2024-ben mintegy 10,3 ezer működő társas vállalkozás tevékenykedett ebben a körben. Ez 2019-hez képest 3,8 %-os növekedést jelent, ugyanakkor az elmúlt két évben enyhe csökkenés figyelhető meg.

A nem évelő növénytermesztés adja a vállalati struktúra gerincét, míg az állattenyésztésben öt év alatt közel száz cég tűnt el, vélhetően az inputköltségek emelkedése és az értékesítési láncok átrendeződése miatt. Az új alapítások száma 2024-ben ismét csökkent, ami már a harmadik ilyen év, a belépési kedvet a bizonytalan piaci környezet és a fenntarthatósági feltételek is fékezhetik.

A megszűnések aránya ugyan mérséklődött, de még nem érte el a járvány előtti szintet. A legnagyobb kivonulás a vegyes gazdálkodásban és az állattenyésztésben zajlott le. Mindez azt jelzi, hogy a mezőgazdasági vállalkozói kör lassan, de biztosan átalakul, és egyre inkább azok maradnak versenyben, akik pénzügyileg, technológiailag és környezeti szempontból is alkalmazkodóképesek.

Látszólagos hatékonyság – dráguló működés, apadó mozgástér

Bár a szektor árbevétele öt év alatt több mint 60 %-kal nőtt, 2023-ra ez már csak 4,5 %-os emelkedést mutatott. A számok mögött komoly költségszerkezeti nyomás rajzolódik ki, az anyagjellegű ráfordítások aránya elérte a 71 %-ot, ami az elmúlt évek egyik legmagasabb értéke.

A 2022-es energiaválság hatása egyértelműen megjelent, de ami még fontosabb, nem is múlt el. Az inputárak egy része tartósan beépült a működésbe, és új típusú kiadások – például fenntarthatósági vagy technológiai fejlesztések – is növelik a terheket.

A személyi jellegű ráfordítások 2023-ban közelítették a 300 milliárd forintot, ami két év alatt több, mint 30 %-os növekedést jelent. Ez úgy történt, hogy közben a foglalkoztatottak száma csökkent: 2024-ben 64,8 ezer fő dolgozott a szektorban, szemben a 2021-es 67 ezerrel.

Az egy főre jutó árbevétel 2023-ban közel 50 millió forintra emelkedett, de ez már nem feltétlenül a termelékenység javulását jelzi, inkább a költségek áthárítását, az inflációs hatások beépülését és az energiaigényes folyamatok drágulását.

A szektor tehát látszólag hatékonyabb, valójában azonban sérülékenyebb és költségérzékenyebb lett. A jövő sikere nemcsak a méret, hanem a hozzáadott érték, a költséghatékonyság és az innováció iránti nyitottság függvénye.

Összegzés – Mezőgazdaság, állattenyésztés 2.0?

A magyar mezőgazdaság és állattenyésztés egy új működési modell küszöbén áll. A fenntarthatóság, a hatékonyság és a technológiai fejlődés nem pusztán hívószavak, hanem a jövő működési feltételei. A szektor alapjai stabilak, de az eddigi növekedési logika kifulladóban van. A zöld fordulat nemcsak lehetőség, hanem gazdasági szükségszerűség, azok a vállalkozások kerülnek előnybe, amelyek nemcsak megfelelnek az új kihívásoknak, hanem előre gondolkodnak, és értéket teremtenek a fenntarthatóságon keresztül.

Az OPTEN Informatikai Kft. elemzése

A JÁRMŰGYÁRTÁS TOVÁBBRA IS A MAGYAR IPAR EGYIK LEGMEGHATÁROZÓBB ÁGAZATA

A járműgyártás továbbra is a magyar ipar egyik legmeghatározóbb ágazata, amely nemcsak a gazdasági teljesítményben játszik kulcsszerepet, hanem az ország nemzetközi versenyképességét is meghatározza. A szektor jelentőségét jól mutatja, hogy a Mercedes új gyártóüzemmel duplájára növeli a kecskeméti gyár kapacitását, erősítve Magyarország pozícióját az európai autógyártásban. Az iparág ugyanakkor komoly kihívásokkal néz szembe, különösen a fenntarthatósági előírások és a technológiai átalakulás terén.

Növekedés és visszaesés: A szektor aktuális állapota

Bár a magyar járműgyártás az elmúlt években növekedett, 2024-ben jelentős visszaesés következett be. A KSH adatai szerint 2023-ban még 9,3 %-os növekedést regisztráltak, de 2024-ben már 9,1 %-os csökkenés történt. Ez is mutatja, hogy a szektor erősen kitett a globális gazdasági változásoknak. A termelési érték 2023-ban 13,7 ezer milliárd forint volt, ami 2024-re 13,1 ezer milliárdra csökkent. Bár a járműipar részesedése az ipari termelésből stabilan 24-25 % között mozog, a visszaesés arra figyelmeztet, hogy a szektornak alkalmazkodnia kell a gyorsan változó környezethez.

Az Európai Unió 2035-től kizárólag kibocsátásmentes járművek újonnan történő forgalomba helyezését engedélyezi, ami teljes iparági átalakulást követel meg. Ez a magyar autógyárak számára azt jelenti, hogy a beszállítói hálózatoknak és az üzemeknek fel kell készülniük az új technológiákra. A magyar autóipar fenntarthatósági törekvései 2024-ben és 2025-ben is egyre inkább a zöld átállásra koncentrálnak. Az elektromos járművek gyártására való átállás mellett a beszállítói láncok is gyorsan alkalmazkodnak az új technológiai igényekhez. Az olyan jelentős beruházások, mint a kínai BYD elektromos járműgyára Szegeden, valamint a BMW új debreceni üzemének tervei, mind hozzájárulnak Magyarország pozíciójának erősödéséhez az elektromobilitás terén. Ezen kívül a Bosch új, elektromos kormányművet gyártó maklári üzeme is fontos lépés a fenntartható autógyártás irányába, hiszen az ilyen típusú alkatrészek iránti kereslet folyamatosan növekvő tendenciát mutat.

A járműgyártás több lábon áll

A magyar járműgyártás nemcsak a gépjárművekre épül, hanem a vasúti, légi és harcjárművek területén is fejlődik. A Dunakeszi Járműjavító nemzetközi projektekkel erősíti a magyar vasúti járműgyártást, míg a Rheinmetall együttműködésével Magyarország a legmodernebb harcjárművek, például a KF51 Panther és a Gidrán 4×4 gyártásába is bekapcsolódott. Emellett a védelmi ipar és a dróntechnológia fejlesztése is lendületet kapott. Ezek a beruházások is bizonyítják, hogy Magyarország járműgyártása sokszínű, versenyképes és iparilag meghatározó.

Piaci stabilitás és kihívások

A szektor viszonylag stabil vállalati struktúrával rendelkezik, az OPTEN adatai szerint kevesebb mint 800 vállalkozás működik közvetlenül a járműgyártásban, de a beszállítók és kapcsolódó iparágak ennél jóval többen vannak. Az elmúlt három évben a működő cégek száma alig változott, és az újonnan alapított, illetve megszűnő vállalkozások száma is mindössze 20 körül mozgott évente. Ez azt mutatja, hogy a járműipar kevés, de tőkeerős vállalatokra épül, amelyeket főként a nagy nemzetközi autógyártók, mint az Audi, a Mercedes és a Suzuki dominálnak. A kisebb vállalkozások jellemzően beszállítói szerepet töltenek be.

A magyar járműipar az ország ipari termelésének 24-25 %-át adja, és erősen exportorientált. Ez azt jelenti, hogy a szektor különösen érzékeny a globális változásokra, például a nyersanyagárak ingadozására, az elektromobilitás térnyerésére és a beszállítói láncok átalakulására. A kínai és amerikai piacok változásai, valamint az EU fenntarthatósági előírásai közvetlen hatást gyakorolnak a magyar autóiparra. A következő évek kulcskérdése az lesz, hogy a szektor hogyan tud alkalmazkodni a zöld technológiák és az elektromos hajtás terjedéséhez.

Költségszerkezet és versenyképesség

Magyarország továbbra is vonzó célpontja az autóipari beruházásoknak, amit a kormány aktív támogatása és a jelenleg zajló több ezer milliárd forint értékű fejlesztések is igazolnak. Ugyanakkor számos kihívás is terheli a szektort. A szakképzett munkaerő hiánya miatt egyre több vállalat kényszerül külföldi munkavállalók bevonására vagy az automatizáció fokozására. Közben a magas energia- és alapanyagköltségek növelik a termelési kiadásokat, és a bérköltségek emelkedése is fokozza a pénzügyi nyomást.

Az OPTEN adatai szerint a járműgyártásban dolgozók száma meghaladta a 115 ezer főt, de még mindig elmarad a járvány előtti szintektől. 2024-ben a szektor kibocsátása 9,1 %-kal csökkent, miközben a létszámnövekedés és az infláció miatt a bérköltségek is jelentősen emelkedtek. Mindez tovább nehezíti a vállalatok pénzügyi helyzetét, hiszen csökkenő kibocsátás mellett kell egyre magasabb költségeket fedezniük.

Bár a szektor árbevétele 2023-ban 11 %-kal nőtt, ennek jelentős része a 23,5 %-os bértömeg emelkedésére ment el. Ezzel szemben az anyagjellegű ráfordítások csupán 9,6 %-kal nőttek, ami némi mozgásteret biztosított a vállalkozásoknak. A számok világosan mutatják, hogy a munkaerőköltségek gyorsabban nőnek, mint az egyéb költségek, ami hosszú távon csökkentheti a versenyképességet, ha a termelékenység nem javul.

A magyar járműgyártás egy dinamikusan fejlődő, de kihívásokkal teli időszakban van. A fenntarthatósági követelmények, a technológiai átállás és a költségszerkezet átalakulása mind hatással vannak az iparág jövőjére. A vállalatok előtt álló legnagyobb kérdés az, hogyan tudják fenntartható módon növelni a versenyképességüket, miközben alkalmazkodnak a globális változásokhoz és a piaci elvárásokhoz.

Az OPTEN Informatikai Kft. elemzése

FENNTARTHATÓSÁG VAGY PIACI KONCENTRÁCIÓ?

Magyarország hulladékgazdálkodása teljes átalakuláson megy keresztül, amelynek célja a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság erősítése. Az új koncessziós rendszerben a MOHU MOL Zrt. vette át az irányítást, miközben a szabályozások is szigorodtak, a gyártók nagyobb felelősséget vállalnak, a visszaváltási rendszer bevezetésével pedig több csomagolóanyag kerül vissza a körforgásba – legalábbis ez a terv. A statisztikák ígéretesek – 2025 januárra már több mint egymilliárd italcsomagolás került újrahasznosításra, a MOHU közlése alapján pedig másodpercenként átlagosan 100 palackot adnak vissza a vásárlók.

A gyakorlatban azonban nem minden ennyire fekete-fehér. Az italcsomagolások visszaváltása elvileg csökkenti a szeméthegyeket, de sokan panaszkodnak a rendszer bonyolultságára és a kevés visszaváltópontra. A lomtalanítás új, gyűjtőpontos megoldása rendezettebbé teheti a folyamatot, de kényelmetlenebbé is válhat azoknak, akik eddig egyszerűen kipakolták a régi bútorokat a ház elé.

A cél nemes, kevesebb szemét, több újrahasznosítás, fenntarthatóbb működés. Az viszont még kérdés, hogy a rendszer mennyire bizonyul hatékonynak a valóságban. Egy biztos, mind a lakosságnak, mind a cégeknek alkalmazkodniuk kell – a siker pedig azon múlik, mennyire működik ez a kompromisszum.

A hulladékgazdálkodási piac strukturális átalakulása

A hulladékgazdálkodási szektorban évek óta megfigyelhető volt a cégszám lassú csökkenése, de 2024-re ez a folyamat drámaibb méreteket öltött. Az elmúlt öt év során közel 70 céggel csökkent a piac szereplőinek száma, ennek több mint 60 %-a pedig 2024-ben történt. Az elmúlt években a cégalapítások és a cégmegszűnések egyensúlyban voltak, de 2024-re jelentősen megugrott a felszámolások, kényszertörlések aránya.

A megszűnések egyik fő oka a piaci koncentráció növekedése, a szigorodó szabályozásoknak leginkább a tőkeerős nagyvállalatok tudnak megfelelni, míg a kisebb, kevésbé stabil cégek kiszorulnak. A 100 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételű cégek száma stagnál, miközben a milliárd feletti nagyvállalatok aránya folyamatosan nő. 2024-ben a legnagyobb szereplők már a teljes piaci árbevétel 90 %-a felett rendelkeztek, miközben 2019-ben ez az arány még 80 % alatt volt.

Az új eljárások hatása a jövőre

A cégszám további csökkenését vetíti előre, hogy a 2024-ben indított cégbírósági eljárások száma jelentősen megnőtt, meghaladta a 100-at, ami 10 %-os emelkedést jelent az előző évhez képest. A felszámolások és kényszertörlések dominálnak, de érdekes trend, hogy az előzmény nélküli felszámolási eljárások aránya is nőtt. Ez azt jelzi, hogy egyre több cég nem a fokozatos lejtmenet, hanem hirtelen fizetésképtelenség miatt szűnik meg.

A piacról való önkéntes kilépés is gyakoribbá vált, a végelszámolással megszűnő cégek száma 50 %-kal nőtt egy év alatt. Ez egyértelműen arra enged következtetni, hogy sok kisebb szereplő érzi fenntarthatatlannak a működését az új piaci feltételek között, inkább tudatosan szállnak ki, mintsem a piac által kiszorítva legyenek.

Az átalakulás hatására különösen a kisebb hulladékgazdálkodási vállalkozások kerültek nehéz helyzetbe. A megváltozott piaci viszonyok és a megnövekedett adminisztratív terhek miatt egyes regionális szereplők nem tudják fenntartani működésüket, vagy jelentősen csökkenteniük kell tevékenységüket. Noha a koncessziós rendszer célja az egységes és hatékony hulladékgazdálkodás kialakítása, a kisebb vállalkozások számára ez komoly kihívásokat jelent, különösen azoknak, akik korábban önállóan láttak el hulladékkezelési feladatokat.

Fenntarthatóság vagy piaci torzulás?

Bár a szektor árbevetéle dinamikusan nő, a kisebb szereplők helyzete egyre bizonytalanabb. Míg 2019-ben a 100 millió forint alatti árbevételű cégek a teljes piac 63 %-át tették ki, 2023-ra ez az arány 58 %-ra csökkent, és a tendencia folytatódhat. Az 1 milliárd forintot meghaladó cégek része ezzel szemben 2019-ben 10 % volt, 2024-re pedig már 15 %.

A hulladékgazdálkodásban a fenntarthatósági szempontok erősödnek, de a piaci átalakulás azt mutatja, hogy ezt leginkább a nagyobb, stabilabb háttérrel rendelkező vállalatok tudják kihasználni. A kisebb cégek egyre kevesebb szeletet hasíthatnak ki a piacból, ami hosszútávon újabb kihívásokat jelenthet a fenntarthatóság szempontjából is. A kérdés az, hogy a 100 millió és 1 milliárd közötti cégek tudnak-e alkalmazkodni az új piaci feltételekhez, vagy további koncentráció várható a szektorban.

A hulladékgazdálkodás a fenntartható jövő kulcsterülete, de a mostani átalakulás hatásaival még számolni kell. A kérdés nem csak az, hogy a rendszer fenntarthatóbb lesz-e, hanem az is, hogy milyen cégszerkezetben valósul meg a jövő hulladékgazdálkodása Magyarországon.

Az OPTEN Informatikai Kft. elemzése